Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek videokonferenciáján újabb három nemzeti helyreállítási terv kapott zöld utat. Ezzel már 22 tagállam esetében fogadták el a finanszírozási javaslatot, és 17 ország már az első részlethez is hozzájutott.
A francia politikus nem mulasztotta el felemlegetni a britek kilépésének árnyoldalait.
Mindezt azért, mert a lengyel kormány nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését.
Ismét nekiveselkedik az európai törvényhozás a közös migrációs szabályozás megalkotásának. A folyamat tulajdonképpen már egy éve elkezdődött, eddig azonban csak az Európai Bizottság javaslata volt ismert. Most azonban az Európai Parlament, mint társjogalkotó is nekilát saját álláspontja kimunkálásának. Hasonlóra évekkel ezelőtt volt már példa. Abból a jogszabálytervezetből nem lett semmi.
A nyugat-európai sajtó arról ír, hogy Orbán Viktor és Marine Le Pen is azt reméli, találkozójuk segít nekik kitörni a nemzetközi elszigeteltségükből.
A nyugati politikusok lopakodó törvényalkotásáról, a hatáskörét túllépő Európai Bizottságról, a politikai nyomásra működő Európai Bíróságról és a meleglobbiról is beszélt az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága előtt Varga Judit. Az igazságügyi miniszter nem beszélt viszont az egész Európát lázba hozó Pegasus-ügyről.
A válasz szerint Magyarország helye az EU-n belül van, mert így döntöttek a magyarok.
„Véget ért a populista hype, nem ez lett az új norma, viszont maradni fog” – állítja a hvg360-nak Cas Mudde holland politikatudós, a modern kori populizmusdefiníció megalkotója, a szélsőjobbot és a politikai pártrendszereket vizsgáló szakember. Szerinte az Orbán Viktorhoz hasonlító politikusok folyamatosan veszítenek a népszerűségükből, azt viszont kétli, hogy épp a magyarországi ellenzék tudna győzni 2022-ben. Úgy véli, az Orbánt kihívó Márki-Zay Péter „ellenzék ellenzéke” narratívája logikus, de az előválasztás tévesen hitette el az emberekkel, hogy vidéken is van esély győzni vele. Mudde szerint a hatpárti összefogásnak elsősorban a magyar EU-tagságot kellene megmentenie, az Unióról viszont azt gondolja: belülről mehet tönkre, ha nem lép fel azonnal Lengyelországgal és Magyarországgal szemben.
Elégedetlenek az EU-ba még fel nem vett nyugat-balkáni országok politikusai az unió vezetőivel tartott szlovéniai csúcstalálkozóval, hiszen Brüsszel ezúttal sem közölte, mikor csatlakozhatnak az unióhoz. Az egy helyben járás már az USA-t is aggasztja.
Mert miért kellene a német vagy holland adófizetőknek finanszírozniuk Jaroslaw Kaczynski egyeduralmát? Brüsszelnek fel kell lépnie ellene, mégpedig azonnal, írja az uniós csúcsot értékelve a Deutsche Wellében a lap tudósítója.
Az uniós csúcstalálkozó második napján hosszú vitát folytattak az állam- és kormányfők a migrációról és elköszöntek a svéd miniszterelnöktől, valamint a német kancellártól.
Többek között a migrációról tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójuk második napján. Csütörtökön a jogállamiság, a Covid-helyzet és az energiaárak szerepeltek napirenden.
Kedden folytatott maratoni vitát a lengyel alkotmánybíróság uniós jogot érintő döntéséről az Európai Parlament, most pedig már meg is szavazták állásfoglalásukat: a lengyel alkotmánybíróság illegitim, ezért nem értelmezheti a lengyel alkotmányt.
Jogállamiságról, migrációról és energiaáraktól tárgyalnak ma az uniós állam- és kormányfők. Az első ütésváltásokon már túl vagyunk.
Bár a napirenden eredetileg nem szerepelt és a záródokumentum első tervezetében sem említik, a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós állam- és kormányfői csúcs legfontosabb, vagy inkább legérzékenyebb témája valószínűleg a lengyel alkotmányíróság közösségi jogot érintő döntése, illetve úgy általában és ismét a jogállamiság lesz. Kiderült az is, hogy Semjén Zsolt révén a magyar kormány továbbra is részt vesz az Európai Néppárt legfelsőbb szintű egyeztetésén.
Közép-Európában veszély fenyegeti az alkotmányosságot és a jogállamot, az unió pedig meghasonlik. Erre figyelmeztet az idén 236 éves The Times.
Az EP-képviselőt nagy többséggel választották újra.
Ismét Lengyelországról volt szó az Európai Parlamentben, most annak kapcsán, hogy a lengyel alkotmánybíróság egy éve hozta meg azt a döntését, amelynek alapján az abortusz gyakorlatilag lehetetlenné vált az országban.
A döntés oka, hogy a januártól érvényes jogállamisági rendeletet még mindig nem alkalmazza az Európai Bizottság.
Több mint hatvanan szóltak hozzá a lengyel jogállamiságról szóló vitához az Európai Parlament plenáris ülésén, amely az eredetileg tervezett három óra helyett több mint négy és fél óráig tartott. A téma azt követően került fel sürgősséggel a napirendre, hogy a lengyel alkotmánybíróság kimondta, bizonyos esetekben a lengyel jog megelőzi az uniós jogot, vagyis nem lehet feltétel nélkül elfogadni a közösségi jog elsőbbségét. A vitában a hozzászólók kisebb része azt mondta, hogy hagyják békén a lengyeleket, nagyobb része pedig szankciókat követelt.
